Halat és vadat mi jó falat, mondja a mondás, bár sokan ellenzik a vadászatot és magát az ölést, pedig aki maga nem vegetáriánus az tudhatja jól: gyilkolás nélkül nem kerül az asztalra hús. Ma már kevés olyan háziasszony van, aki maga vágja el a csirke nyakát vérezteti azt ki majd kopasztja meg... Talán kimondhatjuk nincs is ezzel baj, hiszen a múltban is kevés olyan háziasszony volt, aki élvezetből kopasztotta meg a csirkét nem pedig azért, hogy friss egészséges hús kerüljön az asztalra. Így van ez a vadakkal is, a vadhús nélkül ugyanis gasztronómiáról nincs is értelme beszélni, ehhez pedig vadgazdálkodásra és vadászokra is szükség van. Gondoljunk csak bele az élet körforgásába: a bogarat megeszik a madarak, a madarakat a macskafélék, a füvet megeszi az antilop az antilopokat pedig az oroszlán csak, hogy néhány kézenfekvő példát hozzunk fel. Mi lenne ha körforgás megszűnne és túlszaporodna az egyik faj?
Vége lenne a bolygónknak...
Ebbe a folyamatba az ember is beavatkozik, hol jól, hol rosszul. Gondoljunk csak az afrikai orrvadászokra, amelyek némely nagymacska fajtát majdnem kipusztítottak. De gondolhatunk a pozitív példákra is: Európa vadgazdálkodása nem működik rosszul. Olyan fajokra lehet vadászni amelyből túlszaporulat van és ilyenkor az erdőgazdálkodás körébe tartozó vadászat bizony jótékony hatással is lehet a természetre, annak körforgásának visszaállításra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy régi új fajok jelentek meg Európa erdeiben. Tehát vadászokra és vadászatra ma is szükség van, az általuk elejtett vadak manapság pedig többnyire piacokon, élelmiszer áruházakban valamint húsnagykerekben és hús nagykereskedésekben érhetők el a nagy közönség számára.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.